A vállalati szénlábnyom számítása az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy a vállalatok felmérjék tevékenységük környezeti hatásait, különösen a kibocsátott szén-dioxid (CO2) és más üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségét. Ez a számítás nemcsak a jogszabályi megfelelés miatt elengedhetetlen, hanem a fenntarthatósági célok kitűzése és a költségcsökkentési lehetőségek azonosítása érdekében is fontos. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a szénlábnyom számításának lépéseit, céljait és azokat a különbségeket, amelyek a termék- és szervezeti szénlábnyom számítása között vannak.
1. A vállalati szénlábnyom számítás célja
A vállalati szénlábnyom kiszámításának elsődleges célja, hogy pontos képet adjon a vállalat környezeti hatásairól, valamint segítse a fenntarthatósági célok elérését. A célok pontos meghatározása elengedhetetlen, hiszen ez határozza meg, milyen adatokra van szükség, milyen módszereket alkalmazunk, és mely szabványokat követjük. A vállalatok különböző célokkal számíthatják a szénlábnyomukat:
Energiahatékonyság és költségcsökkentés: A vállalatok gyakran azért végzik el a szénlábnyom számítást, hogy azonosítsák az energiafelhasználásukat és költségeiket csökkentő lehetőségeket.
Jogszabályi megfelelés: Az EU-ban és más nemzetközi piacokon egyre szigorúbb fenntarthatósági szabályok vannak érvényben. Az EU Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) előírja a fenntarthatósági jelentések készítését, beleértve a szénlábnyom számítását is, amely 2025-től lesz kötelező a nagyvállalatok számára.
ESG követelmények: A befektetők és ügyfelek egyre inkább megkövetelik a vállalatoktól, hogy fenntarthatósági célokat tűzzenek ki és az ESG (Environmental, Social, Governance) normáknak megfelelően működjenek.
2. A vállalati szénlábnyom számítás menete
A szénlábnyom számításának folyamata több lépésből áll, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:
Hatókörök meghatározása: A szénlábnyom kiszámításához meg kell határozni, hogy mely kibocsátási forrásokat számítjuk bele. Ezt három hatókörre osztjuk fel:
Scope 1: Közvetlen kibocsátások, amelyek a vállalat által közvetlenül működtetett eszközökből, például járművekből és ipari folyamatokból származnak.
Scope 2: Közvetett kibocsátások, amelyek a vásárolt energia (pl. elektromos áram, fűtés) felhasználásából származnak.
Scope 3: Egyéb közvetett kibocsátások, például a beszállítók tevékenységei, az alkalmazottak utazása vagy a termékek teljes életciklusa során keletkezett kibocsátások.
Adatgyűjtés: A következő lépés a vállalati működéshez kapcsolódó kibocsátási adatok gyűjtése. Ide tartozik a felhasznált energia, a szállítás, a gyártási folyamatok, a hulladékkezelés, valamint a logisztika adatai.
Konverziós tényezők alkalmazása: Az összegyűjtött adatokat a megfelelő ÜHG-konverziós tényezőkkel kell átváltani, amelyek megmutatják, hogy az egyes energiaforrások milyen mértékű CO2-kibocsátást eredményeznek.
Kibocsátások összegzése: Miután az összes releváns adatot feldolgozták, ezekből kiszámítják a teljes szénlábnyomot, amelyet általában tonna CO2 egyenértékben (tCO2e) adnak meg.
3. Termék és szervezeti szénlábnyom különbségei
Szervezeti szénlábnyom: A szervezeti szénlábnyom a vállalat teljes működésére vonatkozik, és magában foglalja a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat. Ez a megközelítés különösen hasznos a vállalatok számára, ha átfogó képet szeretnének kapni teljes környezeti hatásukról.
Termék szénlábnyom: A termék szénlábnyomát egy adott termék teljes életciklusa során mérik. Ez az úgynevezett Life Cycle Assessment (LCA), amely az alapanyagbeszerzéstől a gyártásig, a szállításon át a használatig és a hulladékkezelésig minden szakaszt magában foglal.
Vállalati szénlábnyom tanúsítás és hitelesség
4. Vállalati szénlábnyom tanúsítás és hitelesség
A szénlábnyom számításának hitelessége szempontjából fontos lehet annak tanúsítása. Nem minden vállalat számára kötelező a tanúsítás, de bizonyos piacok, különösen a nemzetközi beszállítói láncok, megkövetelhetik a hitelesített kibocsátási adatokat. A tanúsítás hitelességet biztosít a vállalatok számára, és növeli az átláthatóságot az ügyfelek és befektetők számára.
A tanúsított adatok segítenek abban, hogy a vállalatok megfeleljenek az olyan nemzetközi szabványoknak, mint az ISO 14064, ISO 14062 vagy az ÜHG-protokoll, amelyek lehetővé teszik a kibocsátási adatok független auditálását.
A vállalati szénlábnyom számítása kulcsfontosságú a fenntarthatósági célok eléréséhez és a jogszabályi megfelelés biztosításához. A célok pontos meghatározása, az adatgyűjtés, valamint a nemzetközi szabványok betartása elengedhetetlen a versenyképes működéshez és a piaci előnyök kihasználásához. A Green Pannonia szakértelme révén segíthet a vállalatoknak a szénlábnyom pontos mérésében, tanúsításában és csökkentésében, ami hozzájárulhat a fenntarthatósági és üzleti célok sikeres eléréséhez.
Ha Önöknél is fontos ez a terület és ennek helyes, célravezető kezelése, vegyék fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeink egyikén >>
Comments