Hónapokig tartó zárt ajtók mögött zajló egyeztetések után 2024. március 15-én az Európai Tanács végre jóváhagyta a Vállalati Fenntarthatósági Ellenőrzési Irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), melyet a közvélekedés már több mint két éve ismer CSDDD vagy CS3D rövidítésekkel. Bár a Tanács lépése fontos mérföldkő, az irányelv még nem érte el végleges formáját, hiszen az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A vállalatoknak egyre inkább fel kell készülniük a fenntarthatósági területeken való megfelelésre, mivel az irányelv hatálya alá tartozók köre folyamatosan bővül. Cikkünkben részletesen foglalkozunk az üzleti világ fenntarthatósági kérdéseivel és különböző aspektusaival.
Az CSDDD irányelv célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének megerősítése az Európai Unióban és globálisan egyaránt. A vállalatoknak, melyek az irányelv hatálya alá tartoznak, nem csupán saját tevékenységükre, hanem leányvállalataikra és az értékláncukban résztvevő beszállítókra is ki kell terjeszteniük azonosítási kötelezettséget a valós és potenciális környezeti és emberi jogi káros hatásokra, valamint intézkedéseket kell hozniuk azok megelőzése és kezelése érdekében.
Az irányelv a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének előmozdítását célozza az Európai Unióban és globálisan. Az eredeti tervezethez képest jelentős egyszerűsítések történtek a többkörös egyeztetések során. Míg az eredeti javaslat minden, több mint 500 alkalmazottal és 150 millió eurós nettó világpiaci forgalommal rendelkező vállalatra vonatkozott volna, a végleges változat már csak az 1000 főnél nagyobb és 450 millió eurót meghaladó forgalmú cégeket érinti. Ez a hatály azon EU-n kívüli vállalatokra is vonatkozik, melyek EU-ból származó éves forgalma meghaladja a 450 millió eurót.
Továbbá, a végleges változatból kikerült a magas kockázatú iparágakra tervezett szigorúbb szabályrendszer. Ennek következtében az eredetileg tervezett vállalati létszám mindössze 30%-át fedi le az irányelvtervezet.
A szabályozás bevezetése:
- Az 5000 főnél és 1500 millió euró árbevételnél nagyobb vállalatoknak 3 éven belül kell megfelelniük.
- Az 3000 főnél és 900 millió euró árbevételnél nagyobb vállalatoknak 4 éven belül kell megfelelniük.
- Az 1000 főnél és 450 millió euró árbevételnél nagyobb vállalatoknak pedig 5 éven belül kell megfelelniük az előírásoknak.
A polgárjogi felelősség intézménye, amely lehetővé tette volna, hogy szakszervezetek is peres eljárást indíthassanak a szabályozásnak nem megfelelő cégek ellen, szintén kikerült az elfogadott változatból. Ugyanakkor a tervezet részletesen foglalkozik a nagyvállalatok által átvilágított KKV-kra vonatkozó követelményekkel. Ha a nagyvállalatok által elvárt környezeti vagy emberi jogi megfelelés veszélyeztetné a KKV-k működését, akkor a nagyvállalatoknak célzott és arányos pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a KKV-k számára, például közvetlen finanszírozással, alacsony kamatozású kölcsönökkel vagy folyamatos beszerzési garanciákkal.
Fontos megjegyezni, hogy az irányelv elfogadása még nem jelenti annak véglegesítését, mivel az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia azt. Ezenkívül érdemes kiemelni, hogy Magyarországon az ESG szabályozás már előrébb tart, mivel 2023. december 22-én elfogadták a magyar ESG-törvényt, mely részben megfelel a CSDDD-nek és a tavaly júliusban elfogadott CSRD-nek, és jövő évben már minden nagyvállalatra kiterjed, mely legalább két vagy három küszöbértéket meghalad: 250 fős létszám, 20 milliárd Ft árbevétel, 10 milliárd Ft mérlegfőösszeg. Azonban kérdéses, hogy a március 15-én elfogadott „egyszerűsített” CSDDD milyen hatást fog gyakorolni a hazai szabályozásra.
Comments