Az elmúlt évtizedekben a hatalmas ipari fejlődés, modernizáció és a nagyvállalati versengés teljesen elterelte a figyelmünket a környezetünkről és annak védelméről. Az ESG, a vállalati fenntarthatóság nemcsak egy jól csengő szlogen, jó befektetést jelent és aki időben kapcsol, annak hatalmas előnyei keletkezhetnek belőle. Ez a téma 2024-ben már nem csak egy falra ragasztható matrica, tenni kell a változásért, kis- és nagyvállalati szinten egyaránt, hogy a cégek az elkövetkezendő évtizedekben is a megszokott tempóban, ám kevésbé környezetromboló módon tudjanak tovább működni.
2023 decemberében az Országgyűlés elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Nézzük meg, miből tudnak kiindulni a témában érintettek. Hogyan is számolják az ESG pontokat, miből tevődik össze a skálázható szempontrendszer egy adott vállalkozásnál vagy országnál?
Mit jelentenek a betűk:
E = Environmental (környezeti)
S = Social (társadalmi)
G = Governance (irányítás)
Hogy számolják az ESG pontokat:
A 3 betű, 3 területet jelöl, amit a korábbiakban kifejtettünk. Külön százalékpontszámok alakulnak ki a vállalkozásoknál a környezetre (E), a társadalomra (S) és az irányításra (G) vonatkozó faktoroknál, fenntarthatósági szempontból vizsgált paraméterek alapján. A 3 szempont csoport alapján kapott százalékok összeadódnak, és így kapjuk meg egy adott vállalkozás elsődleges ESG pontszámát. Attól függően, hogy az adott cég mely iparágban tevékenykedik, különböző súlyozással veszik figyelembe a 3 faktor pontszámait és ezzel a korrekcióval kialakul a végleges, mérhető ESG pontszám.
Ez a három terület nehezen fogható meg számokban és annál nehezebb mérni és összehasonlítani más vállalatokkal, ám egy hatékony szempontrendszer kialakulását követően az ESG pontok már nem olyan ördögtől valóak, mint amit hittünk a köztudatba lépésének idején.
Bontsuk feladatokra a 3 terület alapján, hogy kkv szinttől a nagyvállalatokig, számok és százalékok használata nélkül milyen feladatok várnak az érintettekre az ESG megfelelés eléréséhez:
Környezeti (E) feladatok:
1. Környezeti hatások mérése és csökkentése:
o CO2 kibocsátás mérsékelése
o energiahatékonyság növelése
o vízfelhasználás optimalizálása
o hulladékcsökkentés és újrahasznosítás
2. Fenntartható beszerzési lánc
o környezetbarát alapanyagok használata
o beszállítók fenntarthatósági kritériumok szerinti kiválasztása
3. Megújuló energiaforrások használata
4. Biodiverzitás és természetvédelem
o projektek a biológiai sokféleség megőrzéséért
o felelős földhasználat és élőhelyvédelem
Társadalmi (S) feladatok:
1. Munkavállalói jogok és jólét
2. Diverzitás és inklúzió
3. Közösségi felelősségvállalás
4. Fogyasztói elégedettség és biztonság
Vállalatirányítási (G) feladatok:
1. Átláthatóság és jelentéstétel:
o rendszeres ESG jelentések készítése és közzététele
o pénzügyi és nem pénzügyi információk átláthatóságának biztosítása
2. Etikus üzleti gyakorlatok:
o üzleti etika és megfelelőség támogatása
3. Igazgatósági felelősség:
o ESG kritériumok integrálása a vállalatirányítási struktúrába
o az igazgatóság és a vezetőség felelősségének meghatározása az ESG teljesítményért
4. Kockázatkezelés:
o ESG kockázatok azonosítása és kezelése
o fenntarthatósági kockázatok beépítése az üzleti stratégiai tervekbe
Az említett „feladatokon” kívül természetesen jelen van még számos egyéb tennivaló és kihívás, amelyek minden cégnél különböznek, máshogy érintettek az adott iparágak. Ezek a pontok talán segítséget nyújthatnak a téma tisztább megértésében, ám fontos, hogy egy hozzáértő személy, akár egy csapat segítse az utunkat a hatékony működés és változás érdekében.
Amennyiben az ESG témakörben Önök előtt is megoldandó feladatok vannak, vegyék fel velünk a kapcsolatot >> Green Pannonia ESG tanácsadás
Comments